kőszegi jezsuita gyógyszertár: A városi magisztrátustól a jezsuiták 1743: kaptak engedélyt patika nyitására, adómentesen, azzal a föltétellel, hogy a bécsi árszabást túl nem szárnyalják s a szegény betegeknek ingyen adnak gyógyszert. A gyógyszertár még 1743: megnyílt a rház épületében, a kapualjból balra. Bútorzata vsz. 1744: készült el. Készítői lehettek: 1735-től Huntersinger J., 1741: Küneldt V., 1742: Steidner J., 1744: Codelli J.; mindnyájan asztalos és faragó fráterek voltak. A JT föloszlatását követően a patikát leltározták és árverezték. A fönnmaradt leltár 1189 féle gyógyszert említett, tartalmazta a patikaedényeket és laboratóriumi eszközöket 3234 Ft értékben. Az első polg. tulajdonos Svalla Mátyás, aki 1777: a gyógyszertárat átköltöztette a rházból a mai helyére (Jurisich tér 11.), ekkor a bútorzatot átalakították. Itt működött 1910-ig több tulajdonos kezelésében. A nevét is többször változtatták: Arany Egyszarvú, Magyar Király, Korona. Bútorzatát és edényeit 1910: az Iparműv. Múz. 10 ezer arany K-ért megvásárolta. 1980: a bútorzat és az edényzet visszakerült Kőszegre az eredeti helyére, és mint a Kőszegi Patikamúzeum nagybecsű remeke látható. Gazdagon faragott bútorzata az eu. barokk patika-bútorművesség egyik legszebbje. Alsó része lábakon álló, fölfelé domborodó ládasor, fölnyitható fedővel. Fölötte 3 sorban nagyobb fiókok vannak körben, ezek fölött párkány, majd két sorban kisebb méretű fiókok. Ezután 7, ill. 8 polcos nyitott állványzat következik a patikaedényekkel, amelyet erőteljes, hullámzó ívű párkányzat zár le fölülről. Az állványzatot a sarkokban hengeres kiképzésű üvegajtós sarokszekrények kötik össze. Az állványzat lizénáit faragásokkal díszítették, amelyek helyenként aranyozottak, az ornamentikák ezüst alapon zölddel lüszterezettek. A két hosszabb falon az ajtók fölött dúsan faragott, aranyozott és lüszterezett sás levélkötegek fogják közre az ovális keretbe helyezett képeket: Madonna a gyermek Jézussal, a másikon Szt Kozma és Szt Damján. A táraasztal mögötti ajtó 2 oldalán faragott szerecsenfigurák, fejükön tálcát tartva, amelyeken a Theriaca és Mithridatum nevű híres gyógyszerek ónedényeinek volt a helye. A szintén dúsan faragott táraasztal oldalai domború-homorú síkúak. A bútorzatot 1979-80: Dombrádi István és Bencze Sándor restaurálták. A 206 db fiók szalagcimkéin, valamint a fatégelyeken az eredeti, a jezsuita korból származó gyógyszernév látható. A bútorzat 1777 előtti, a rházban való eredeti elhelyezésének rekonstruálását Grabarits István oldotta meg. Számos edény maradt meg a 18. sz-ból: nagy- és kisméretű folyadéküvegek, porüvegek, fatégelyek, opálüvegek. - Gyógyszerészei: 1744-46: Grandner Sebastian; 1747-51: Schlecht Michael; 1752-53: Dilling Thaddaeus; 1754: Weiss Jacobus; 1755-62: Voglwöger Jacobus; 1763-73: Dilling Thaddaeus. Gr.I.

Grabarits István: A 18. sz. mo-i materia medica és annak értékelése. Gyógyszerészdri ért. Bp., 1979. - Szigetváry Ferenc: Gyógyszertár-típusok vizsgálata a 16-18. sz. Vas vm-ben. Gyógyszerészdri ért. Uo., 1979. - Vasi Szle 1982:2. sz. (Szigetváry Ferenc: A kőszegi Patikamúz.) - Orvostört. Közlem. 1984:181. (Grabarits-Ihász: Az osztr. jezsuita rtart. patikái és patikusai)